Mert sokat aludtunk, és ma játszottam először Mammával. Bujócskáztunk. Jókat nevetett, hogy még nem tudtam a rejtekhelyeket, mikor-honnan fog előbukkani. Mindig akkorát ugrottam..., de nagyon élveztem. A lányok nem szálltak be, csak nézték, Szuszi ugyan néha rohant velem egyet, de csak rutinból, ő már ismerte a játékot. Igaz ők előtte labdáztak, az meg nekem nem tetszett. Nem tudom mi jó van abban, hogy körbe-körbe kell lökdösni egy pingpong labdát.

(Hmm.... mi ebben a jó?)

Nem sokat voltunk az erkélyen, mert esett az eső, fújt a szél, inkább a szobába lustiztunk egész nap. Lefoglaltam a szekrény tetéjén egy párnát, kettő van, a másikon a Szuszi szokott aludni. Zuszka szerintem csak azért hagyja ki, mert nem tud felugrani olyan magasra. Őt Mammi be szokta tenni a szekrénybe a törzik mögé, jó kis hely, már én is kipróbáltam.

Úgyhogy ma csendes napunk volt, estére sütöttünk almás-lepényt, lehet, hogy éjjel megcsócsálom, mert most még forró és Mammi gyanútlanul előlhagyta. Pedig tegnap a csirkecombot is megcsipkedtem, tanulhatott volna belőle.

Mammi ma megfésülgette a bundánkat, mert állítólag csupa szőr a lakás, és egyfolytába tüsszög, azt mondja elege van belőle. Hát jó vicc, milyenek legyünk, ilyenek?

Szerintem nagyon rondák. Úgy látom Mammi szerint is, szerencsére.

Mikor beszélgettek velem kisgazdáim? annyira szeretném hallani a hangotokat. És annyira hiányoztok, bár már kezdem kicsivel jobban érezni itt magam, de akkor is......

Malackátok

Ajaj, ma rosszat csináltam. Persze sok minden izgalmas is történt. Pl. jött egy helyes állatorvos bácsi, és a szép teknőctarka cicalánynak adott egy szurit. Nem volt egyszerű, hárman fogták le. Aztán nagyon sokáig aludt, nem is vacsizott. Közben Mamma a nagynénémmel együtt ollóval sürögtek-forogtak körülötte. Szép frizurát csináltak neki. Mi közben Szuszival rosszalkodtunk, főleg én....., kihasználtam, hogy nem figyelnek rám, és átmásztam az erkélykorláton a szomszédba, aztán nem bírtam visszajönni, csak segítséggel. Huhh. Nagyon megszídtak, mert tényleg sokszor elmondták, hogy NEM SZABAD a korlát közelébe mennem. Le is árnyékolták mindenfajta dologgal, de én a legkisebb rést is észrevettem. Azt hiszem többet nem fogok ilyet csinálni.

Aztán majdnem egész éjjel fenn voltunk Mammával, néztük a cicavíziót és vigyáztunk az ébredező cicalányra, el nem tudtam képzelni mitől dülöngélt? Nagyon vicces volt.

Végül elaludtunk mindannyian. Holnap soká alhatunk Mammi nem megy dolgozni, azt mondta velünk fog lustizni egész nap. De jó lesz!

Többet nem fogok rosszalkodni, gyertek minél hamarabb, sokat gondolok rátok.

Berci

Mammi ma később ment dolgozni így reggel tovább maradhattam az erkélyen. Nagyon szeretek ott lenni. Mammi kevésbé, mert ha sokáig nem vagyok szem előtt, akkor egyre hangosabban mantrázza, hogy Berci.., Berciiiii, Berciiiiiiiiii, amíg nagy kegyesen előbújok. Este viszont már sötétben jött haza, hát nagyon vártuk az ajtóban. A lányok egyfolytába kényesen nyafogtak ennivalóért, én úgy csináltam mintha nem lennék éhes, de mikor nem figyeltek gyorsan felfaltam az egészet. Állítólag olyan ari voltam, hogy Mammi felkapott és sok-sok puszit adott. Féltem, hogy romlik a tekintélyem a lányok előtt, ezért gyorsan kiosztottam pár pofont nekik. Az a kis fehéres szőrmók...., hát az nem hagyta magát, visított mint akit elevenen nyúznak és olyan elszántan védekezett, mint egy csecsen szakadár.

Hát Róla volna szó. Brrr.., még a tekintete is vésztjósló nem? De a mammi ennek ellenére nagyon imádja őt is. Kis kincsemnek szólítja, szerintem el van kapatva kissé.

Ő pedig a lusti. Külsejét tekintve.. hááát nem is tudom, falun úgy mondanák "szép, derék" lyány! Őt nehezebben tudom kihozni a sodrából, sőt tulajdonképpen csak egyvalamivel lehet, ha a kajástálja közelébe megyek.

Vacsira gourmetet kaptunk, és utána szőroldó jutalom falatot, húúúú volt nagy ropogtatás. Nagggyon finom. Most itt írok nektek, aztán megyünk tv-zni és aludni.

Jó éjt nektek is kisgazdáim, remélem veletek fogok álmodni, hogy újra mellettetek fekszem az ágyban, és felváltva simogattok, becézgettek és játszotok velem.

Alig várom....

Berci

Nem is tudom ma miért volt ideges mammi, hiszen annyit segítettem neki. Mire hazajött a munkából leszedtem a ruhát a szárítóról, meg akartam locsolni a virágokat is, de véletlenül felborult a kanna, ja és szépen összeszőröztem az ágytakarót. Hát már semminek nem tud örülni? Próbáltam felvidítani, ezért gondoltam karbantartom a lánycicák alakját, és jól megkergettem őket. Volt nagy sivalkodás, pedig rájuk fér, mert különösen az egyikük... hogyismondjam... khmm,khmm, kissé duci. :-)

De azért fini friss pulykamellét kaptunk vacsira, majd leheveredtünk a TV elé tisztálkodni, végül a hálószobába csábított a friss ágynemű illata. Közben mammi elmosogatott, rendet rakott, kitakarította az almunkat. Hej de szép a macska élet!

Búcsúzásul felteszek egy képet, mammi csinálta rólam..., igaz kicsit csilli-villi, nem kandúr macskához illik, de azért fess vagyok rajta ugye?

Várlak, és nagyon szeretlek benneteket!

Berci

Sziasztok Kisgazdáim!

Sokat gondolok ám rátok, és itt majd olvashatjátok hogyan telnek mindennapjaim a Mammánál. Egyébként az első nap csak lustálkodtam egész nap, és néha megkergettem ezt a méregzsák fehér-tarka utálatos macskalányt. Borzalom komolyan, köpköd, fúj, nem egy vendégszerető némber. Egyenlőre még keresem a helyem, mindent megszimatolok, és hiába kényeztetne Mammi azért se hagyom magam. Csak idegeskedjen, hogy miért nem eszem. Most el is vonulok aludni, remélem holnapra már jobb kedvem lesz.

Berci